Az ősi hagyomány

Nelwë lakosai az ősidők óta uralták a mágiát. Elementalistáik, harcos mágusaik és nekromantáik megtanulták, hogyan vegyék magukhoz a világegyetem legbelső erejét, a hatalmat, mely lehetővé tette számukra, hogy a világot akaratuk szerint alakítsák. Ennek köszönhetően a nelwëiek a négy elemet négy sárkányban istenként tisztelték: Aefis, a levegő királya, ki a szellemeknek parancsol; Frakkir, a vulkán palota szultánja, ahol a szalamandrák élnek; Elugh, a mélységek ura és minden szirének egyetlen szeretője; Toghon, a titánok császára, ki a föld bensőjében él. Az ő közreműködésükből és összefogásukból született a világ és a benne élő lények. Mítoszok beszélnek a goblinokról, kiket a vas megmunkálására való hajlamuk miatt Frakkirtól származtatnak. Az emberek, kik formálhatók, mint az agyag, Toghon gyermekei lettek. Aefis lett a könnyű léptű tündék nagyanyja, míg a szürke bőrű trollok az Elugh által teremtett tavak méhéből születtek.

Minden nemzetnek, minden országnak és még bizonyos városoknak is megvan a maguk panteonja az istenekhez, vagy védőszentekhez, esetenként számos ilyen is van (mint például Felhőváros harcos trolljainak, kik rendszeresen szentté avatnak halott harcosokat, akik harminc évet vagy többet megéltek), de egyikük sem ismeri a Négy Sárkány egyetemes kisugárzását.

Korábban minden városnak megvolt a maga elementalista temploma. Ott tisztelték a főisteni négyest, de tanítottak mágiát is azoknak, akiknek volt tehetsége. A tündék legtehetségesebbjeiből lettek az elementalisták, akik az elit réteget képezték mind Nelwë értelmiségi, mind vallási köreiben.

De az idők megváltoztak. Mára már csupán két elementalista templom maradt: egy Silverfallban, Egreїd felvilágosult királyságában, a másik pedig Blazis varázslatos városában, Kohó vulkanikus szigetén.

A tudomány forradalma

Idővel az emberek technológiája fejlett lett és egyre hasznosabb, egyre erősebb találmányok születtek a parasztok munkájának megkönnyítésére. Oplimous goblin iparos mester gőzforraló találmánya a második Magma Korszak 585. évében valóságos ipari forradalmat indított el, egy újfajta jobbágyságot teremtve. A munkásoknak nem volt jobb élete, mint a régi idők napszámosainak. A vezetők ezzel szemben látták kereskedelmi és katonai erejüket tízszeresére növekedni az újfajta termelési módszerek segítségével.

Politikai megfontolásból, vagy a nyersanyag hiánya miatt Nelwë minden népe még nem érte el ugyanazt az ipari szintet. Néhány hang, melyeket a haladó lobbizók gyakran neveznek "visszafejlesztőnek", felszólal az ősi hagyományok védelmében. A társadalmi fejlődés azt a tendenciát mutatta, hogy hátrahagyják az elementalista hagyományokat, és nagyon gyakran még azok a papok is szót emeltek az ésszerű fejlődés mellett, akik kategorikusan visszautasították a tudomány minden formáját.

A vad módszerek és a visszatérés a természethez

A második Magma Korszak 658. évében egy terrorista megmozdulás tűnt fel, akik magukat "A vad módszerek felügyelőinek" nevezték. Egy Falael, a Próféta nevű megvilágosodott tünde alapította, aki azt állította, egy missziót bíztak rá. A szervezet gyorsan követőkre talált Nelwëben. Felégetvén a szénraktárakat és meggyilkolván az iparbárókat, a vadak követői néhány éven belül a fejlődés száműzötteinek valóságos nemzetévé váltak.

672-ben - Fényváros tudományos hercegségének romjain - a Vademberekkel szövetséget kötve Falael megalapította a Vadak Ligáját, egy olyan birodalmat, ahol csak a természet törvényei uralkodnak. A druidák vezetése alatt a Liga népe a Fák Anyját imádta (egy szarvat viselő asszony/az erdők asszonya), a természetet istenítette.

Forrás: hivatalos oldal